Mi a média?
A média az információ és üzenetek közvetítésére szolgáló eszközök és csatornák összessége, amelyek az emberek közötti kommunikációt segítik (információk továbbítása, megosztása, az emberek közötti kapcsolattartás lehetővé tétele, legyen szó hírekről, szórakoztatásról, oktatásról vagy reklámokról). A szó a latin medium kifejezésből származik, amely közvetítőt vagy középutat jelent.
A média információfolyam, tehát a története az információgyártás és -feldolgozás kiterjedésének a története.
1. ÍRÁS
Ha az emberi kommunikáció nagy fordulópontjait nézzük, akkor az első az írás feltalálása Kr. e. 3300-3000 között (Egyiptom, Mezopotámia, Indus-völgye, Kína).
FAJTÁI:
- fogalomjelölő (pl.: Kína)
- szótagjelölő (pl.: a sumérek Mezopotámiában)
- hangjelölő (pl.: Egyiptomban, majd Föniciában)
A betűk formáját az íróeszköz és a hordozóanyag tulajdonságai határozták meg (pl.: Mezopotámiában agyagtábla + vágott nád=ékírás).
Az első írásrendszerek kialakulása
- Ékírás (Mezopotámia)
A világ egyik első írásrendszerét a sumérok fejlesztették ki Kr. e. 3200 körül. Az ékírást agyagtáblákra írták, ék alakú jelek segítségével. Kezdetben egyszerű gazdasági nyilvántartásokra használták (pl. gabonamennyiségek, adók), később történetek és törvények rögzítésére is (pl. Hammurapi törvénykönyve). - Hieroglifák (Egyiptom)
Az egyiptomi hieroglifák Kr. e. 3100 körül jelentek meg. A hieroglifák képíráson alapultak, amely szimbólumokkal fejezte ki a szavakat, hangokat vagy gondolatokat. Az írás kőbe vésett szövegekben és papirusztekercseken maradt fenn. A hieroglif írás annyit jelent, szent véset, de nevezik az Istenek szavának is. Talán nem véletlen, hogy a fáraók, akik fennen hirdették magukról, hogy ők az istenek földi helytartói, leszármazottai, ragaszkodtak ehhez az írásmódhoz. - Kínai írás
Kr. e. 1200 körül alakult ki a kínai írás, amely piktogramokból és ideogramokból állt. A kínai írás rendszere máig fennmaradt, és a világ egyik leghosszabb ideje használt írásrendszere. - Föníciai ábécé
A föníciaiak Kr. e. 1200 körül fejlesztették ki az első betűalapú (hangokat jelölő) írásrendszert, ám csak a mássalhangzókat jelölték. Ez az ábécé a mai latin és görög ábécé alapja lett. - Görög ábécé
A föníciai írásból alakult ki, és bevezette a magánhangzók használatát, így született meg a 24 betűből álló görög ábécé Kr.e. a VIII. században. - Latin ábécé
A rómaiak terjesztették el, és máig használatos az európai nyelvekben.
Az írás kialakulása az emberi történelem egyik legnagyobb mérföldköve, mely lehetővé tette az információk pontos közvetítését, megőrzését időben és térben.
Az írás sokáig a hatalmon lévők monopóliuma volt. Az írásbeli kultúra mellett egészen a felvilágosodás koráig nagyon erős volt az orális kultúra, azaz szóbeliség (népdalok, mondókák, mesék, stb.), ez volt az írástudatlanok alternatívája.
2. (KÖNYV)NYOMTATÁS
Az írott szöveg előállítása lassú volt, a sokszorosítása pedig nehézkes. Az írás a kolostorok falai közé szorult. Európában általában csak vallási szövegeket másoltak.
A média fejlődésében a következő nagy ugrás a nyomtatás feltalálása volt.
Előzménye a fametszet volt. Szöveget is nyomtattak fából készül dúcokkal. Ennek az eljárásnak bőven akadtak korlátai. Egyrészt lassú volt, másrészt minden oldalt egyben kellett kivésni.
Johannes Gutenberg 1450 körül fejlesztette ki a mozgatható fém betűkészletet, amivel gyorsabb és olcsóbb lett a könyvek előállítása. Ez a találmány forradalmasította a tudás elterjedését, hiszen lehetővé tette, hogy a könyvek szélesebb közönséghez jussanak el.
A nyomtatáshoz az ólombetűkön kívül présre és papírra volt szükség. A későbbiekben a betűk, a nyomdagép és a papír minősége is sokat javult, így nagyobb mennyiségben tudtak nyomtatni. A XVI. században már Európa szerte sok helyen működtek papírmalmok és nyomdák.
Reformáció
A reformációnak köszönhetően a vallási műveket anyanyelven lehetett olvasni, így egyre többen váltak írástudóvá. Az 1600-as évek elejétől német nyelvterületen már több hetilapot is kiadtak.
Ipari forradalom
A 19. század során a sajtó vált a legfontosabb tömegkommunikációs eszközzé. Az újságok közérthető és friss hírekkel szolgáltak, így meghatározó szerepük lett az információáramlásban. Vállalkozások (hírügynökségek) jöttek létre, melyek legfontosabb funkciója az érdekes események összegyűjtése, hírré formálása és továbbítása lett. Az ipari forradalom új technológiái (pl.: a nagy nyomtatási sebességet lehetővé tevő rotációs eljárás) elősegítették a sajtó elterjedését. Az újságok széles tömegek számára váltak elérhetővé, és fontos szerepet kaptak a közvélemény formálásában. Az 1880-as évek Egyesült Államában már volt olyan napilap, mely egymillió olvasóhoz jutott el nap, mint nap.
3. RÁDIÓ
A 20. század elején újabb nagy előrelépés történt a rádió feltalálásával, amely lehetővé tette az élő, hangalapú kommunikációt. A rádió gyorsan népszerűvé vált, mivel a hallgatók könnyen hozzáférhettek a hírekhez, zenéhez, szórakoztató műsorokhoz. A rádió nagy előnye volt, hogy az információ valós időben jutott el a hallgatókhoz, és elérte az írástudatlan közönséget is.
Először katonai célokra használták az első világháborúban, majd a béke beköszöntével a katonai eszközöket gyártó cégek nem tudták eladni rádiókészülékeiket, így a civil szféra felé fordultak. Rájöttek, hogy az emberek csak akkor vesznek rádiót, ha műsort is kapnak mellé. Az 1920-as évek elején kialakult két igencsak eltérő modell, melyek funkcióikban, finanszírozásukban, céljaikban és műsoraik jellegében eltérőek.
AMERIKAI MODELL / KERESKEDELMI MÉDIA
- Az államnak nem volt beleszólása a műsorba.
- Célja elsősorban a profitmaximalizálás.
- A reklámbevételekből finanszírozták működésüket, ezért fő céljuk a hallgatottság növelése.
- Szórakoztatásorientált.
- Híres komikusokat szerződtettek.
- Megjelentek a folytatásos rádiójátékok. Például a szappanoperák, melyek alapvetően női hallgatóknak szóló melodramatikus hangjátékok voltak. Mosószert, fogkrémet és szappan reklámoztak a műsor közben, innen kapta a nevét.
- 1933 – megjelentek a hírműsorok (addig a hírügynökségek csak a nyomtatott sajtóval álltak kapcsolatban)
- 1938. október 30-án Orson Welles (a new york-i Broadway híres rendező-színésze, a későbbi filmrendező) társulatával feldolgozta H. G. Wells Világok harca című sci-fi regényét. A rádiójáték olyan hiteles lett, hogy több államban valóban látni vélték a földet elözönlő marslakókat annak ellenére, hogy többször elmondták közben: mindez egy kitalált történet. A rádió hatása az 1930-as években óriási volt. A rádiójáték kísértetiesen emlékeztetett a rádió műsorstruktúrájára. Bejátszottak egy zenét, majd megszakították a műsort, hogy bejelentsék: csillagászok furcsa jelenséget figyeltek meg a Marson. A hír és a fikció olyan mértékben keveredett, hogy a dolog abszurditása ellenére is tömegek bedőltek a csalásnak.
EURÓPAI MODELL / KÖZSZOLGÁLATI MÉDIA
- Itt is elsősorban rádiókészülék gyártók kezdtek műsorokat készíteni, de az állam minden európai országban átvette az irányítást.
- A szórakoztatás mellett az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra is fontos.
- Minden rádiókészülék tulajdonos évi adót fizet a készülék használata után. Később reklámok is előfordulhattak, de korlátozott mértékben és szabályozottan.
- A német modell nagyon hasonlóan indult az angolhoz, majd megemelkedett a politikai témájú műsorok száma, és a náci párt hatalomátvétele egyértelművé tette, hogy a rádió kiváló eszköze a hatalom propagandájának.
DUÁLIS MÉDIAMODELL
- Természetesen Európában is indultak kereskedelmi rádiók. Azt a médiamodellt, melyben egy államon belül mind kereskedelmi, mind közszolgálati adók működnek, duális médiamodellnek nevezzük.
RÁDIÓZÁS AZ INTERNET KORÁBAN
- Az ezredfordulót követően megváltoztak a rádióhallgatási szokások, a rádiók tartalomkínálata is átalakult.
- A kisebb közönség egyre több zenét hallgatott.
- Bizonyos műsortípusok háttérbe szorultak, vagy teljesen eltűntek (pl.: rádiós sorozatok).
- Csökkent az országos adók jelentősége. Speciális tartalmakat egyre inkább online (webes) rádióadók kínálnak, melyek olcsóbban működtethetők, hiszen nem kell frekvenciát vásárolni az államtól.
- 2004-ben megszületik a podcast (iPod+broadcasting). Online meghallgatható, letölthető hanganyagot, beszélgetést jelent. Folytatásos műfaj, melynek epizódjaira fel lehet iratkozni, így a hallgató nem marad le a legújabb adásról.
4. TELEVÍZIÓ
A televízió majdnem egyidős a rádióval, a rendszeres tévéadásokig viszont húsz évet kellett várni. Az első használható készüléket az Oroszországból emigrált mérnök, Vlagyimir Zvorikin készítette 1923-ban.
Az Egyesült Államokban vált először tömegmédiummá a televízió. Itt a nagy rádióhálózatok építették ki a televízió hálózatokat, melyek kereskedelmi alapon működtek.
Az 1950-es években kezdődött el a televízió aranykora. A televízió vizuális tartalommal tette még élményszerűbbé a hírek és műsorok követését. Az emberek otthonaikban nézhették az eseményeket, filmeket és hírműsorokat, ami teljesen új élményt nyújtott számukra. A televízió gyorsan a családi élet középpontjává vált, és szélesebb közönséghez tudott eljutni, mint a rádió vagy az újságok.
A televízió vonzotta a hirdetőket, nagy üzletté vált. Itt is megjelent a sztár-rendszer. A legnépszerűbb műsorok a sorozatok és a vetélkedők (kvízműsorok) voltak.
Európában a rádióknál megismert duális modell alakult ki. Csak az 1970-es évek közepétől használták igazi tömegek a televíziót.
Az 1970-es évek közepén változás indul meg a televíziózásban: az USA-ban egyre több a kábeltelevízió, illetve megjelennek az első műholdas adások, majd a tematikus csatornák is.
A tematikus TV-csatorna olyan televíziós csatorna, amely egy adott téma, érdeklődési kör vagy közönségcsoport köré építi műsorkínálatát, például sportcsatornák (Eurosport), gyerekcsatornák (Cartoon Network), ismeretterjesztő csatornák (National Geographic).
NEOTELEVÍZIÓZÁS
- Kezdetben műsorsávok voltak (szórakoztatás, tájékoztatás és ismeretterjesztés), az új típusban műsorfolyamról beszélünk ( egyazon műsor egyszerre informálhat és szórakoztathat, sőt kínál ismereteket is).
- Eleinte felülről döntötték el, hogy mire van a nézőnek szüksége, az új típusú televíziózás a fogyasztási igényekkel is számol.
- Sok témát vesz át a mindennapi életből. Például a talk showk, melyekben hétköznapi szereplők osztják meg életüket a nagyközönséggel.
- Egyre inkább összekeveredik a privát és a hivatalos, a fontos és a jelentéktelen.
- Egyre nagyobb szerepet kap az interaktivitás (betelefonálás, szavazás).
- Kulcsszereplője a félig újságíró és félig szórakoztató műsorvezető.
- A politikai műsorok kikerülnek a főműsoridőből és helyüket a valóságshow-k, tehetségkutató műsorok, sorozatok foglalják el.
Az 1980-as évektől a háztartásokban megjelentek a videó lejátszók (VHS) és a számítógépek, melyek új szórakozási formákat kínáltak. A rádió korábbi szerepét szinte teljesen elvesztette, de mára televíziózás hagyományos formái is válságba kerültek.
Az interneten fogyasztott tartalmak egy jelentős hányadát olyan médiavállalkozások állítják elő, melyek alapvetően a hagyományos médiapiac szereplői (filmstúdiók, televíziós társaságok), és az interneten megtekintett tartalmak javarészt a televízióból ismertek, például a sorozatok, melyeket ma többségében VOD szolgáltatók állítanak elő. A VOD az angol Video on Demand kifejezés rövidítése, amely magyarul „videó igény szerint” vagy „igény szerinti videózás” jelentéssel bír. Ez egy olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy a nézők saját időbeosztásuk szerint válasszanak és nézzenek videótartalmakat – például filmeket, sorozatokat vagy dokumentumfilmeket (Netflix, Youtube, HBO, Disney+, stb.). Ez a modell gyorsan vált népszerűvé a hagyományos televíziózással szemben, különösen a fiatalabb generáció körében.
5. INTERNET (ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK)
A média történetében komoly változást hozott a személyi számítógép megjelenése és tömeges elterjedése az 1980-as évek elején, illetve ezek hálózatba kapcsolása (internet) az 1990-es évek közepétől.
Az internet új kommunikációs lehetőségeket kínált, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Az email, weboldalak, fórumok és közösségi média platformok (Facebook, Twitter, YouTube, Instagram stb.) elterjedése lehetővé tette, hogy az emberek gyorsan és hatékonyan kommunikáljanak a világ bármely pontjáról. Az internet interaktívvá tette a médiát, hiszen a felhasználók nem csak fogyasztók, hanem tartalomkészítők is lehetnek. A hagyományos sajtó helyett a közösségi média vált a legfontosabb információforrássá.
A mobiltechnológia terjedésével, okostelefonok és tabletek elérhetőségével az információ még könnyebben hozzáférhetővé vált. Ma már bárhol és bármikor lehetőség van az információk gyors elérésére, ami alapjaiban alakította át az emberek információszerzési és kommunikációs szokásait.
Alapvető változásokat hozott a különféle médiumok teljes digitalizálódása, mellyel a korábbi határok feloldódtak. Az internet segítségével az üzenetek fluiddá válnak és egyik médiumból „átfolynak” egy másikba. A műsorfolyam már nem csak a televízió esetében értelmezhető, hanem a teljes médiára igaz.
Az internetről bővebben a következő tananyagban olvashattok:
https://media.amigoh.com/category/tananyagok/1-ev/internet-mint-media/
Kapcsolódó anyagok, források:
https://www.kepagepben.hu/mediaismeret/a-media-igazan-rovid-tortenete/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Gutenberg
https://www.printmuseum.org/gutenberg-press
https://www.imdb.com/title/tt0407304/ (War of the Worlds)
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9diam%C5%B1v%C3%A9szet