„(…)
Én mondtam: mindent abba kell hagyni:
A művészetnek ne legyenek korlátai –
Se ütem, se vonal, se szín.
Vagyis az a művészet, amit az ember gondol,
És ha nem gondol semmit, az is művészet –
És ha csak érez valamit, az is művészet
És ha neked nem, hát nekem.
(…)”
(Karinthy Frigyes: Recitativ)
Mi a művészet? (a művészet fogalma, definíciója)
- A művészet az emberi kifejezés egyik legősibb és legösszetettebb formája, amely kreativitás, érzelmek, gondolatok és tapasztalatok megjelenítésére szolgál.
- A művészet célja sokrétű lehet: szórakoztatás, oktatás, vallási vagy spirituális üzenet közvetítése, társadalmi kritikák megfogalmazása, vagy egyszerűen esztétikai élmény nyújtása.
- A társadalmi tudat egyik formája: olyan alkotó tevékenység, amelynek célja a valóságnak bizonyos esztétikai elvek szerint, a szép érzését felkeltő eszközökkel való tükrözése, megjelenítése.
- Tágabb értelemben minden alkotó célú emberi tevékenységet, teremtő szándékot művészetnek nevezhetünk.
- A valógás visszatürközése a művészen, a művész látásmódján átszűrve.
- A művészet nem lemásolja, hanem felhasználja a valóságot. Nem utánoz, hanem teremt.
- A művészetekben történik meg az ember önmagára ismerése.
- A művészet szubjektív.
- A művészet egy önkifejező eszköz.
- A művészet megegyezésen, egyetértésen alapul, vagyis többen elfogadják az adott alkotásról, hogy művészet.
- A művészet kiemel a hétköznapokból és megtisztít (katarzis).
- A művészetnek nincs egységes, mindenki által elfogadott meghatározása.
A művészet funkciói
(egy műalkotásnak egyszerre több funkciója is lehet)
- dekoratív (díszítő)
- szublimációs (vágyak, érzelmek, feszültségek kisütése, kanalizálása)
- expresszív (önkifejező)
- szakrális (vallási)
- agitatív (tettekre ösztönző, propaganda)
- deszkriptív (megörökítő, leíró)
- didaktikus (oktató, nevelő)
- provokatív
A művészetek felosztása
Nem létezik egységes, általánosan elfogadott rendszer, csak tendenciák vannak. Létezik formai, technikai, tematikus vagy funkció szerinti felosztás. A felosztások között elmosódhatnak a határok.
- Művészeti ágazatok / ágak
Az egyik lehetséges felosztás szerint a művészeteket művészeti ágazatok alkotják (pl.: zene, tánc, képzőművészet, iparművészet, építészet, irodalom). Egy-egy ágazatot pedig művészeti ágak együttese alkotja. Így például a képzőművészeten belül a szobrászat, grafika, fotó, festészet stb. - Térbeli / időbeli művészetek:
- Térbeli művészet
A térbeli művészetek olyan alkotások, amelyek elsősorban térbeli kiterjedéssel rendelkeznek, és amelyeket a néző egy adott időpillanatban, statikus módon érzékelhet. Ezek az alkotások a fizikai térben léteznek, és megjelenésük általában állandó.
Például építészet, szobrászat, fotóművészet és festészet stb. - Időbeli művészet
Az időbeli művészetek olyan alkotások, amelyek az időben bontakoznak ki, és amelyek befogadásához a nézőnek az idő múlásával kell haladnia. Ezek a művek nem egyszerre érzékelhetők, hanem folyamatukban válnak teljessé.
Például irodalom, filmművészet, zene, tánc stb.
- Térbeli művészet
- Fogalmi / érzékletes
- A fogalmi művészetek közé tartozik az irodalom, ugyanis akár hallom, akár olvasom a szöveget, a szavakon keresztül a fogalmi információ az elsődleges.
- Az érzékletes művészetek az érzékszervekre hatnak, esztétikai élményt nyújtanak, és a forma, a szín, a textúra vagy a hang minősége által érintik meg a befogadót. Ide tartozik a képzőművészet, az iparművészet és a zene.
- Érzékszervi csoportosítás
- Látáson alapuló művészetek (vizuális):
építészet, iparművészet, képzőművészet, fotóművészet stb. - Halláson alapuló művészetek (auditív):
zene, irodalom (szóbeli előadás) stb. - Halláson és látáson alapuló művészetek (audiovizuális vagy komplex):
színművészet, filmművészet, videó– és multimédiás művészetek stb.
- Látáson alapuló művészetek (vizuális):
- Alkalmazott / autonóm (szabad) művészetek:
- Az alkalmazott művészetek olyan alkotásokra utalnak, amelyek gyakorlati funkcióval rendelkeznek, és céljuk, hogy valamilyen hasznos vagy dekoratív célt szolgáljanak. Ezek a művészeti ágak gyakran a mindennapi élethez kötődnek, és gyakorlati hasznosíthatóságuk miatt jönnek létre.
Ilyen például az építészet, iparművészet (pl. kerámia, üvegáruk), grafikai tervezés (pl. logók, plakátok) stb. - Az autonóm művészetek olyan művészeti ágak, amelyek önmagukért léteznek, és elsődleges céljuk az esztétikai élmény, az önkifejezés vagy a művészi gondolatok közvetítése. Nem kötődnek közvetlenül gyakorlati funkcióhoz.
Ide tartozik a festészet, irodalom, zene (pl. szimfóniák, koncertművek) stb.
- Az alkalmazott művészetek olyan alkotásokra utalnak, amelyek gyakorlati funkcióval rendelkeznek, és céljuk, hogy valamilyen hasznos vagy dekoratív célt szolgáljanak. Ezek a művészeti ágak gyakran a mindennapi élethez kötődnek, és gyakorlati hasznosíthatóságuk miatt jönnek létre.
A művészet fogalma a történelem során
ANTIK
A művészet fogalmát (görög tekhné és technika, latin ars) az ókorban csak az alkotó tevékenység e tágabb értelmében használták, még egyes tudományokat is beleértve, mint a logika és a grammatika.
A művészet nem létezett szabályok nélkül, a művésznek (mesternek) ügyessége nem az eredetiségében állt, hanem, hogy mennyire tudja jól alkalmazni a szabályokat, mennyire ért a mesterségéhez.
Háromféle művészetet különböztettek meg:
- Mentális művészetek
Kizárólag szellemi erőfeszítést igényeltek, ezek voltak a tudományok. Akkoriban ez jelentette a művészetek csúcsát. - Mechanikai (fizikai) művészetek
Ezek voltak a mesterségek, melyek fizikai erőfeszítést igényeltek. - Mimetikus (utánzó) művészetek
Nem volt gyakorlati hasznuk, a természetet utánozták, főleg díszítő funkciójuk volt.
KÖZÉPKOR
A középkor átvette az antik kor művészetfogalmát:
- 7 mentális művészet (szabad művészet, tudomány):
- grammatika
- retorika
- logika
- aritmetika (számtan)
- geometria
- csillagászat
- zene (harmóniatan, zenetudomány)
- 7 mechanikai művészet
(nincs egységesen elfogadott felosztás, ez egy 12. században született lista):- Az emberek élelmezésének művészete
- Az emberek öltöztetésének művészete
- A közlekedési eszközök készítésének művészete
- A betegségek gyógyításának művészete
- A javak cseréjének művészete
- Az ellenséggel szembeni védekezés művészete
- A házak készítésének művészete
A legtöbb középkori és ókori besoroláson a költészet és a festészet/szobrászat hiányzik a művészetek közül, mert:
- A költő nem művész, hanem próféta.
Az ő tevékenységében nem a szabályok ismerete és helyes alkalmazása volt a lényeges, hanem az ihletettség. - A festészet, szobrászat jelentéktelennek számított csupán díszítő funkciója miatt (mimetikus művészet).
RENESZÁNSZ
- Előtérbe kerül a szépség, elsősorban antik mintákat követve.
- Megjelennek a világi témák.
- A művészek magasabb társadalmi rang elérésére törekedtek: kézműves státuszból a tudós mesterségek közé.
A kiemelkedő reneszánsz művészek pontosan meghatározták művészetük törvényeit, matematikai pontossággal tervezték meg műveiket. A reneszánsz művészember jellegzetes példája Leonardo da Vinci, aki egyrészt zseniális művész. másrészt igen művelt és termékeny tudós, polihisztor volt. - Megjelenik egy új művészetfelfogás szemben az egzakt, tudományos, matematikai felfogással.
Ennek első szószólója Michelangelo Buonarroti volt, aki úgy tartotta, hogy a művészet többre képes a tudománynál.
15. SZÁZADTÓL A 19. SZÁZAD VÉGÉIG
- A művészet elkülönül a kézművességtől és a tudományoktól.
- A művészet és a művészek különleges társadalmi státuszba kerülnek.
- A művészet egyetlen törvénye a szép létrehozása.
- Függetlenedik a vallástól.
- Létrejön a mai napig érvényben lévő művészetfelfogás, mely így osztja fel a művészeteket:
festészet, szobrászat, építészet, zene, költészet, színház és tánc
19. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG
Fürdőszobák Buddhája / Forrás / Szükőkút (1917)
- Két új művészeti ág születik (a modern technikának köszönhetően): fényképezés és filmművészet.
Korábban a műalkotások tisztán emberi alkotások eredményei voltak, a két technikailag sokszorosítható művészettel a helyzet gyökeresen megváltozott. - Nehezen difiniálhatóvá, lázadóvá válik, jellemzik a szélsőséges megoldások. BÁRMI lehet műalkotás, ami képes magára vonni a figyelmet.
- A művészet különleges értéke a közönségnek, a műélvezőnek a műalkotáshoz való viszonyában van. Azáltal, hogy egy tárgy múzeumban kiállított tárggyá válik, megváltozik a viszonyunk vele szemben.
- Ready-made: A ready-made (ejtsd: rediméd) egy művészeti fogalom, amely olyan hétköznapi, ipari tárgyakat (pl. biciklikerék, fésű, fogas) jelöl, amelyeket a művész választ ki, és műalkotásként állít ki, gyakran minimális vagy semmilyen átalakítást nem végezve rajtuk. A ready-made művészetet Marcel Duchamp vezette be (egyik leghíresebb ilyen tárgya egy piszoár volt) a 20. század elején, és a dadaizmus egyik legfontosabb újítása volt.műtárgyak. Ez az irányzat rámutatott arra, hogy a művészet lényege nem feltétlenül az anyagában vagy megformálásában rejlik, hanem a mögöttes gondolatban és jelentésben.
Kapcsolódó anyagok, források:
https://sites.google.com/site/mvszettrtnet/Home/a-mvszet-fogalma
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C5%B1v%C3%A9szet
http://www.sze.hu/muvtori/belso/forum/kezdo.htm